Marie-Aude Murail: Tartós hullám

Dióhéjban: Louis nem tudja, mihez kezdjen. Az iskolát unja, úgy érzi, nem neki való a rengeteg tanóra. Ám, amikor egy gyakorlat során beleshet egy igazi fodrász szalon kulisszáiba, azonnal tudja, mit szeretne elérni az életében. Fodrász akar lenni.
Viszont, akinek az apja neves sebészorvos, annak nincs ideje álmodozni... vagy talán mégis?
Megindító történet egy fiatal fiúról, aki korán megtalálja a szenvedélyét, és rájön arra, hogy az élethez nem kell feltétlen papírral rendelkezni.

Gondolataim:
Ez az alig 170 oldalas kisregény képes arra, amire sok, több száz oldalas társa nem:
bemutatni az életet.

A történet egy nagyon is valóságos problémát vonultat fel:
amikor a szülő előre eldönti a gyermeke jövőbeni foglalkozását, és eltervezi az egész életét. A saját akaratát, ambícióit a csemetéjére vetíti ki, ezzel választási lehetőséget nem adva a lassan felnövő utódnak.
Persze a szülőknek nyomós okuk van mind efelől dönteni:
'- Ez csak a te érdekeidet szolgálja, hogy vidd valamire az életben, legyen meg mindened - elsősorban jó sok pénzed - családod, házad, stabil munkahelyed.'

Igen ám, ez mind szép és jó, hiszen azt szeretné Anya is, Apa is, hogy az ő kicsi gyerekükből egyszer sikeres felnőtt legyen. De mi van akkor, ha az elképzelt karrier nem való a csemetének? Mi van akkor, ha a gyermek nem szeretné azt a munkát végezni, amivel jó sok pénzt kereshet? Ha úgy gondolja, nem arra termett, hogy huszonéves koráig az iskolapadban üljön azért, hogy megkapja a papírját arról a foglalkozásról, amit nem szeretne végezni?
Milyen élet az, amiben azzal foglalkozol, amivel nem szeretnél? Amit rád erőszakoltak csak azért, hogy később sikeres, tanult, 'teljes értékű' felnőtté válhass?
Csak azért félredobni az álmaidat, mert a szüleid nem támogattak a döntésedben, és azt mondták, hogy Neked az a jó, amit ők választanak számodra?

Kép forrása

Történetünk főhőse hasonló sorsra ítéltetett. Apja híres sebész, az egyik legjobb a szakmában. Elismerik őt, tisztelik őt; megvan mindene: szép ház, család, és hírnév. Persze, szüksége nem igen keletkezik, hiszen kiváló fizetéséből azt vásárol meg, amit csak akar.
Úgy gondolja fia, Louis számára is tökéletes lesz a sebészorvosi szakma, hiszen 'csak a legjobbat akarja' egyetlen fiúgyermekének.
De Louis egyáltalán nem szeretne orvos lenni. És ez az érzés, ez az elhatározás akkor tudatosul benne igazán, amikor a Maité fodrászatban gyakornokoskodik. Ugyanis rájön arra, hogy neki különleges érzéke van a fodrászszakmához, amit olyannyira megkedvel, hogy egy életen át azzel szeretne foglalkozni.

Szörnyű dolog az, ha nem támogatnak abban, amiben igenis sikeres vagy. Fájdalmas érzés az, ha nem hallgatnak meg. És e két behatás még rosszabb akkor, ha a szüleid felől érkezik.

Louis apja hallani sem akar a fia "buta elképzeléseiről", főleg nem arról, hogy fodrásznak akar állni. Hiszen az a megbecsülendő munka, ami mögött sok-sok évnyi tanulás áll, és természetesen, aminek hallatán mások tisztelettel tekintenek majd Rád.
Tehát Louis apjának szemléletével álmokból és 'született tehetségből' nem lehet megélni, továbbá alsóbbrendű az, aki a munkáját a két kezével végzi.
       Sajnos, azt veszem észre, hogy ez az elfogadott: legyen papírod mindenről, különben a süllyesztőben végzed. Pedig ha valaki fantasztikus egy adott szakmában, és nincs egyetemi, meg egyéb felsőfokú végzettsége, attól még igenis lehet sikeres, és pénzben sem fog szűkölködni.

„– Muszáj volt Jansonék előtt emlegetned, hogy anyád pék volt? – támadta le azonnal.
 – Mert talán ez fogyatékosság? – kérdezte a haragtól szárazon a felesége."

- Louis szülei

A könyv példája alapján, fodrászként is lehet valaki híres, jól kereső, és elismert. Fiúk/férfiak ugyanúgy megállják a helyüket a szakmában, ezt tanúsíthatom is, ugyanis az én fodrászom is férfi. Sokan járnak hozzá, és a vendégek szeretik, ami nem is csoda, hiszen jó a szakmában.

Kép forrása

Tehát, visszatérve a történethez: Louis apja vakon utasítgatja fiát, olyan elvárásai vannak felé, amiket nem tud teljesíteni. Louis lázadó, álmodozó, és ami a legfontosabb, kitartó. Kitart az elképzelései mellett, ellenszegül az apja akaratának, és a sarkára áll. Azokra a személyekre koncentrál, akik támogatják a döntését illetően, és nem hagyja, hogy az az egy negatív gondolat befolyásolja. Megy előre a siker útján, töretlenül.

Összegezve, én csak ajánlani tudom ezt a kisregényt. Az ifjúságnak, és a felnőtteknek egyaránt elgondolkodtató és szívet melengető történet.
Rávilágít arra, hogy az életben nem a pénz és a luxus a fontos (legalábbis nem annak kéne lennie). Hanem az a lényeges, hogy a betölteni kívánt pozíciónkban/azon a területen, ahol sikeresek szeretnénk lenni, legyen az karrier-építés, vagy családalapítás; a legfontosabb a megálmodás és a célkitűzés. S ha mindez megvan, már csak meg kell valósítanunk az elképzeléseinket, minden erőnket beleadva.

„Az élet nem csak csapásokból áll. Hanem álmokból, vágyakból,   szenvedélyekből, elhivatottságból. Az élet…
 - Az élet az is, amit akarunk."

- Louis