Én és a kaktuszaim

Általában, ha írok a blogra, akkor az egy könyvről összeállított "gondolat-sor", vagy valami könyves sztori. Emellett csak teljes nyugalomban, "a szobámba bezárkózva" kezdek neki posztnak. Ám most kivételt teszek, ugyanis a blogger életét, személyét is fontos megismerni, nem csak az adott témákban felmerülő gondolatait és érzéseit. Emellett sztárvendégem, drága kis unokahugim, aki mesét akar írni. Nos, a kedves kis hölgy kedvének most eleget teszek, lássuk azt a mesét.

Egyszer régen, réges-régen, talán nem is olyan nagyon régen, 2016. augusztusában diákmunka általi halálra ítéltek ítéltem magamat. Sajnos a nagy hőségben hazafelé nem mindig értem el a buszt, ezért gyalog kellett megtennem a fél órás utat. Egyik ilyen sétámon betértem a közeli Lidl-be, mert rettentően megszomjaztam. Ahogy térültem-fordultam a nagy áruházban, egyszer csak megpillantottam a "mindenes sort", tudjátok, ahol mindig valami ruha, konyhai eszköz, hobbi kellék, növények, különböző praktikus termékek és egyebek találhatóak. Ahogy bámultam a sok új tárgyat, észrevettem, hogy most nem csupán közönséges virágok és kerti növények sorakoznak a polcokon, hanem rengeteg fajta kaktusz.

Barna Berni: The One - A Könyv

Dióhéjban: Barna Berni a legnagyobb vallási és spirituális tanitóit látogatja meg, hogy utánajárjon: valóban minden és mindenki Egy? A The One – A Könyv című „beszélgetős könyve” által betekintést nyerhetünk a tanítókkal folytatott interjúira és elgondolkodhatunk, hogy mi is az az erő, ami mindenkiben jelen van.

Gondolataim:
Mindenekelőtt, szeretném megköszönni az Unio Mystica könyvkiadónak a recenziós példányt. Hatalmas öröm azt látni, hogy még csak közel egy éve kezdtem el leírni a gondolataimat az elolvasott kötetekről, és már érkezik egy felkérés. Ezáltal a könyv számomra tényleg The One.

Kezdeném a könyv magjával, hiszen mindent belülről kifelé haladva kell megismerni és megfigyelni. Az írónő úgy építi fel a gondolatait a lapokon, ahogyan az Benne megfogalmazódott. Tehát könyvében nem csak a tanítókon keresztül tanulhatunk, hanem az Ő, saját élettapasztalatain keresztül is. Nagyon nehéz megfogalmaznom azt, mi is játszódik most le bennem. Nem szeretném elcsépelni a feltörő gondolatfoszlányaimat, mert semmi értelme nem lenne túlmagyaráznom a dolgokat. Az igazság egyszerű. Az élet egyszerű. Csupán mi, emberek tesszük komplikálttá az érzéseinket, és a cselekedeteinket, mert mindent meg akarunk magyarázni.

Sarah J. Maas: Crown of Midnight - Éjkorona

Dióhéjban: Celaena a király bajnoka. Rengeteg titok és érzelem veszi körül, talán még több, mint amit eddigi életében tapasztalt. Vajon milyen új kalandok várnak rá? Ki is Ő valójában?

Gondolataim:
Te. Jó. Ég.
Így érzem magam a könyv utolsó lapjának elolvasása után. A második rész még több kalandot, titkot és meglepetést hozott. Annyira felkavaró, magával ragadó történet, hogy percekig némán bámultam magam elé, hogy ez mégis miként lehetséges.
Az Éjkorona felülmúlta az elképzeléseimet, és teljesen beszippantott a világába.

Először is kezdeném azzal, hogy a történet bármennyire is nyakatekert; kezdve a családfákkal, egészen Celaena múltján át a lázadókig; nem éreztem azt, hogy bármi is ködös lenne előttem. Nyilvánvalóan a titkok mögé nem láttam be, de amikor azok láncreakcióként robbantak be a szereplők tudatába egyszerre csak megvilágosodtam, és mindent értettem.

Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer - Mara Dyer eszmélése

Dióhéjban: Mara Dyer egy nap a kórházban kel fel, és nem emlékszik rá, hogyan, s minként került oda. Amnéziája ellenére úgy gondolja, nem véletlen, hogy a balesetet csak Ő élte túl, míg barátai életüket vesztették. Küzd a rátörő álmokkal, a látomásaival és az érzéseivel a felbukkanó idegennel kapcsolatban, aki rettentően titokzatosan viselkedik.

Gondolataim:
Amikor a könyv megjelent 2015-ben, rögtön tudtam, hogy ezt nekem el kell olvasnom. Tehát már két éve halogatom az elolvasását, ezért a legutóbbi könyvtárlátogatásom során gondolkodás nélkül leemeltem a polcról, hiszen "erre vártam". Nos, nem éppen "azt vártam" a történettől, amit végül kaptam. Kicsit talán csalódtam is..

Azért csalódtam, mert teljesen másra számítottam. Nem tudtam, hogy lesz egy fantasy szál, ami véleményem szerint nem lett elég jól kidolgozva.
A történet misztikus elemekkel kezdődik, az Olvasó ugyanannyi kérdéssel áll szemben, mint Mara. De egy idő után csak gyűlnek a kérdések, válaszok pedig sehol. Csigalassúsággal derül fény a hiányzó darabkákra, ami kíváncsiságot ébresztett bennem. Ám ez idő alatt megismerhetjük a főszereplőnket, aki nem lopta magát a szívembe...

Sarah J. Maas: Throne of Glass - Üvegtrón

Dióhéjban: Celaena Sardothien könyörtelen orgyilkos, aki éppen életfogytiglani kényszermunkáját tölti egy sóbánya mélyén. Ám egy nap a királyság kiváló kapitánya, Chaol Westfall különös ajánlatot tesz a lánynak; ha a király bajnokává válik, szabad lehet. A fiatal lány mindent megtenne szabadságáért, de a nyereséghez még hosszú utat kell megtennie mind fizikailag, mind lelkileg.

Gondolataim:
Ha egy könyvnek hírneve van, akkor nem lehet csak úgy elmenni mellette. A boltokban, könyvtárakban oda-oda tekingetnek, a kezükbe veszik, elolvassák a fülszövegét, és valószínűleg elég bátrak ahhoz, hogy magukkal is vigyék. Ezeket a köteteket próbára akarják tenni, hogy mennyi igaz abból a sok jóból, amit beszélnek róla.
Én is így jártam, és most már mindent értek. Az Üvegtrón lehengerlő történet. De talán ez így nem fejezi ki eléggé azt, amit most érzek. Ez a történet különleges, az első lapjától kezdve. Megannyi érzés fűz hozzá, hiszen nem csak a történet, de a szereplők is csodálatosak. Ilyen az, amikor a papírról életre kelnek a szavak és megérintik az Olvasó lelkét és elméjét.

Habos kakaó, kalács, és egy izgalmas regény.

Julia Lewis Thomson: Többek által

Dióhéjban: Anna, aki szeretetre vágyik, végre boldog lehet Andrással, aki megadja Neki mindazt, amire vágyott. Ám a sors most sem kegyes hozzá. Vajon tovább tud lépni a fájdalmán és a félelmein? Mer kockáztatni?

Gondolataim:
Rövid volt, de mégis pont elég tartalmas.
Rövid, mert még jobban bele akartam magam ásni a történetbe, minden egyes apró mozzanatból többet akartam, és mert csak úgy faltam az oldalakat. Pár óra múlva eszméltem fel, hogy végeztem.
De éppen elég tartalmas volt így is, hiszen újabb feledhetetlen élménnyel gazdagodtam.

Megtanulni szeretni, és szeretve lenni nem könnyű. Falakat emelni sokkal könnyebb. Anna is így tesz, mivel ezt látta otthon, ebben nőtt fel. A szülők elnevelésének árnyékából nehéz újra a fényre jutni, de ha az a bizonyos személy a karját nyújtja, el kell fogadnunk, hogy boldogok lehessünk.
A könyv első fele ezért is tetszett annyira. András volt a megmentő, aki Anna támasza lesz, a mentsvára, aki megtanítja szeretni.

A sors fondorlatos útjai kifürkészhetetlenek…

Julie Cross: Tempest - Förgeteg

"Emiatt lehet mondani, hogy a múltbeli utazás mégis megváltoztatott valamit. Méghozzá engem."

Dióhéjban: a történet egy időutazó srácról, Jackson Meyerről szól, akit egy nap megtámadnak barátnőjével, Holly-val együtt. A sokk hatására visszaugrik két évet a múltba. Bárhogyan próbálkozik, nem sikerül visszajutnia, hogy megmentse Holly életét. A múltban sikerül többet megtudnia időutazó képességeiről, az apja igazi kilétéről, és azt, hogy kik az Idő Ellenségei.

Gondolataim:
A magyar borító nem lett annyira látványos, mint az eredeti, de ez is igazán vonzza a szemeket. A cím, 'tempest' tükörfordítással 'vihar'-t jelent, ami a borítón is megmutatkozik. A 'förgeteg' kifejezésre (elgondolásom szerin) azért volt szükség, mert a Könyvmolyképzőnek már van egy Vihar című kötete Brigid Kemmerer-től a Storm - Vihar. Mégis jobb, ha nincs két ugyanolyan című kötet, és hát valljuk be, a Förgeteg nagyon találó cím a sztorihoz.

Bemutatkozás

Sziasztok! :)

Ahogyan az olvasható a "Magamról" szekcióban, szeretek olvasni, és véleményemet kifejteni. Nos, ez az egész blogger dolog már régebben megtetszett, csak nem éreztem úgy, hogy tudnék vele komolyan foglalkozni. Viszont ez most megváltozott, méghozzá egy elég hirtelen ötlettől vezérelve, aminek egy rövidebb története is van.